Vitatott dokufilmes zsűridöntés

Maximálissan tiszteletben tartva a szervezők, a dijazottak, a zsűritagok, a nyertesek és vesztesek véleményét és nem megkérdőjelezve a jószándékukat, becsületességüket, sem nem elvitatva Forgács Péter remek filmjének (a kvalitásai okán) joggal odaítélhető dijat, 3 tétova kérdés mégis megfogalmazódik bennem e kellemetlen helyzettel kapcsolatosan:

1.
A szervezők miért nem tájékoztatták a játékfilmes kategórián kívüli kategóriák előzsűrijeit (dukumentum-, rövid- és kisérletifilm), erről az új kategóráról és miért nem kérdezték meg e zsűriket arról, hogy lenne-e az általuk előzsűrizett dokumentumfilmek, rövidfilmek, kisérleti filmek között olyan alkotás, amely átsorolható lenne ebbe az újonnan létrehozott verseny szekcióba?

2.
Miután a dokumentumfilek előzsűrijéből 2 tag részt vett/vesz a dokufilmes főzsűri munkájában is, ezek a zsűritagok miért nem jelezték, hogy Forgács Péter, általuk már jóval korábban megtekintett filmje inkább a kreatív dokumentumfilmek szekciójába lenne sorolható?

3.
Hogyan történhetett meg az, hogy a közvélemény és az érintettek maguk is csak a díjkiosztó alkalmával értesültek arról, hogy a korábban nyilvánosssá tett információkhoz képest, miszerint három film versenyez az új szekcióban, négy film közül választották ki a dijazottat?

Magánvéleményem szerint, éppen mert a 38. Filmszemlétől kezdve immár minden szekcióban van előzsűrizés, hiba volt bármely szekció főzsűrijét felhatalmazni a filmek átsorolási jogával. Ezt a jogot - éppen a játék tisztaságának és ellenőrizhetőségének biztosítása miatt - kizárlóg az előzsűriknek kell és lehet fenntartani.
Valójában e hirtelenjében alapított új szekció életrehívása sem volt maradéktalanul helyes döntés (habár a szándék érthető és akceptálható). Azonban az alkotóktól joggal lenne elvárható, hogy filmjeik helyes kategória besorolását maguk végezzék el, és amennyiben e viszonylag egyszerű feladatban hibáznak, úgy hibás döntésük ódiumát maguk viseljék.

Egyelőre nem világos az sem, hogy valójában mit fed a "kreatív dokumentumfilm" megjelölés?Amennyiben a játékfilmes eszközöket is alkalmazó dokumentumfilmekre, illetve a dokumentumfilmes módszerrel forgatott játékfilmekre vonatkozik, úgy ez éppen Magyarországon nem igazi novum, hiszen DárdyIstván-Szalay Györgyi filmeji (Jutalumutazás, stb...) vagy Tarr Béla első filmje (Családi tűzfészek) már évtizedekkel ezelőtt életre hívták ezt a nemzetközileg is hiressé és ismertté vált műfajt.
Helyesebb lenne talán a dokumentumfilmek elbírálását és versenyeztetését illetően egy olyan lehetőséget kialakítani, amelyben a kiugróan magas költségvetésből köszülő és ilyen kiugróan magas támosagtást igénylő dokumentumfilmeket lehetne egymással összemérni.
A pályázók között elosztható rendkívül csekély összeg miatt ugyanis az MMK dokufilmes szakkollégiuma képtelen valóban értékelhető mértékű támogatásban részesíteni az ilyen pályázatokat. Ugyanakkor nem tűnik problémamentesnek az MMK elnökségének azon döntése sem, miszerint az ilyen dokumentumfilmek támogatásáról kizárólag az MMK játékfilmes szakkollégiuma dönt, anélkül, hogy e döntésbe bevonnák a dokumentumfilmes szakkollégium tagságát.
Ugyanígy a Filmszemle versenyprogramjában is aránytalanságok alakulhatnak ki egy szerényebb (2-5 millió) forintból készülő dokumentumfilm és egy 100 millió körüli költségvetésből készülő dokumentumfilm összevetése során, éppen az alkotók által kreatívan alkalmazható filmes eszközöket illetően.

Midebből kitűnhet, hogy a probléma gyökere talán mélyebbre nyúlik, és a mostani - jogosságát tekintve - többféleképpen is interpretálható dokufimes zsűridöntés csak e megoldatlan probléma felszínén fodrozódó nagyobbacska hullám.
Hogy az igazi hullámverés elkerülhető legyen, minden érintettnek a probléma gyökereinél kellene keresni a megoldást.
Janisch Attila
az MMK dokufilmes szakkollégiumának tagja,
a 37-38. Filmszemle szervezőbizottságának elnöke