sex hikaye

Defekt

Horror az ugaron

2007. június 20. - Orosdy Dániel
Defekt
A horrornál gyökértelenebb műfaj nincs Magyarországon. Még westernt (azaz easternt) vagy kung-fu filmet (Linda-sorozat) is hamarabb kapunk elő a tarsolyból, mint egy böcsületes rémfilmet, pedig a félelem távolról sem kötődik annyira helyhez és időhöz, mint az amerikai történelem egy szakasza, vagy az ázsiai harcművészetek. A mai napig egyetlen olyan film van, amelyre ráfoghatjuk, hogy modern, profi, magyar (pszicho)horror, de még ennek a műnek sem teljesen egyértelmű a helyzete – a Defekt.

Az előző mondatban egyaránt hangsúlyos a „modern”, a „profi”, a „magyar” és a „horror” szó, ugyanis részeredményeket azért fel tudunk mutatni: volt egyszer régen egy Drakula halála című film, amely sajnos elveszett; az amatőr horror-mozgalomnak is szép eredményei vannak (Cruel World Team); akadnak magyar fél bevonásával készült rémfilmek (pl. Dario Argento egyik alkotása); és találunk tisztán hazai thrillert is (például Tímár Péter jól sikerült Mielőtt befejezi röptét a denevér című munkája). Pedig a magyar horrornak lehetnének hagyományai: az „átkosban” természetesen nem készülhettek nyíltan efféle alantas művek, de az 1947 előtti, illetve rendszerváltás utáni időkből bőven idézhetnénk a címeket – ha lennének. Zenés vígjátékkal (Kabos Gyulától Oroszlán Szonjáig) Dunát lehetne rekeszteni, horrorunk azonban csak egy van, és az is milyen…

Egy CTW-horror 1997-ből
Na jó, szögezzük le gyorsan, ez a bizonyos horror (egész pontosan: thriller) távolról sem rossz. Fazekas Lajos műve meglepően korrekt munka, csak éppen ennél a pontnál bejön a képbe az „ahhoz képest”. A Defekt ugyanis ahhoz képest jó, hogy a tévének készült (moziban talán nem is forgalmazták); hogy alacsony volt a költségvetése; hogy nem teljesen eredeti és nem teljesen horror… Inkább afféle szatirikus felhangokkal operáló krimi-horrorról van tehát szó. (A magyar narancs mintájára külön kategória lehetne a „magy. szoc. horror” és a „magy. szoc. pornó”: a rémfilmünk bűnfilmre vált, az első magyar „forró szexfilm” – Pornósztár volt őnagysága – pedig megspórolja a money shotot. Legalább Bujtor becsületesen másolta Piedonét, ez is valami.)

Talán éppen ennek az „ahhoz képest”-állapotnak köszönhető, hogy van egyáltalán egy darab magyar horror. Egy jelentéktelen tévéfilmecske valószínűleg senki figyelmét sem keltette fel („csak egy újabb krimi a dobozba”). Ez adja azonban a Defekt jelentőségét: nem a minősége, hanem egyedi státusza.

A film rendezőjének neve minden bizonnyal nem cseng ismerősen: Fazekas nem tartozott a „nagy generáció” (Jancsó, Makk, Szabó, stb.) rendezősztárjai közé, még a „kis generáció” (Gothár, Szomjas stb.) hírnevéből sem jutott neki. Főleg tévéfilmeket készített, minden bizonnyal korrekt szakmai színvonalon, és valószínűleg nem egy munkáját néztük végig anélkül, hogy a rendező személye tudatosult volna bennünk (dolgozott például a Kisváros című sorozaton is). Ismertebbek nála leghíresebb művének szereplői, a kor népszerű színművészei: Kern András, Márkus László, Szabó Gyula, Kézdy György. Közülük csak Márkus szerepeltetése szokatlan, hiszen a többiek mind „bejáratott” karakterüket hozzák (Kern például Kardos doktor komolyabb változatát). Éppen Márkus, pontosabban az általa alakított szerep teszi a filmet horrorrá, az ő személye és környezete révén válik hangsúlyossá a Defekt rokonsága az egyik legnagyobb (rém)klasszikussal, a Psychóval.

Fazekas Lajos rendező a Defekten
dolgozva
A színész merész, de nem feltétlenül rossz választás a Norman Bates által ihletett karakter, az áldozataira pókként leső sorozatgyilkos szerepére. A nőies hanghordozású, inkább zenés-táncos vígjátékokból ismert Márkus nem is okoz csalódást, viszont a horror (azaz a hitchcocki remekmű) krimiközegbe illesztése nem sikerült problémamentesen. Az önmagában jól működő, nagyjából fél órás „pszichós epizód” nehezen passzol a feliratokkal gondosan leválasztott bevezetőhöz és a nyomozói szálhoz, ráadásul bőven akad logikai baki, homályos hátterű fordulat is.

Mi a jelentősége a fiatal nyomozó apjának, miért emlegetik? Pontosan miért gyilkol Márkus? Miért fekszik le Gyöngyössy Kati a teherautósofőrrel? Jó húzás például, hogy Kern és társa nem értik a nyomokat, nem ismerik fel az összefüggéseket, pedig ott történik szinte minden a szemük előtt – de mire megy ez ki konkrétan, mi az elképzelés? Érdekes, hogy az „áldozat” próbál megszabadulni a gyilkosság nyomaitól – de miért nincs ez az ötlet jobban kibontva?

Fazekas vizuális megoldásai (szokatlan beállítások, stilizált fényviszonyok) teljesen rendben vannak, ügyesen gerjeszt feszültséget, sikerül élővé tennie a helyszíneket (a gyilkos háza esetén ez fontos szempont), az utolsó percekben még az első magyar gore felvételekkel is megismerteti a nézőt, ám önmagában az alkotása nem lenne jelentős darab, csak az összefüggések révén nevezhető annak. Ez a bizonyos fokig remake-ként működő film tökéletes kiindulási pont lehetne egy igazi, profi, mai mozis horrornak: értékes, de azért bőven csiszolásra szoruló, jól modernizálható, időtlen témát feszegető darab. Szikár kuriózum.



Címkék

elemzés , kult


(4) 
Hozzászólások
4-2  /  4
2007. szeptember 10. hétfő, 19:13#4| zacherlászló
Különös film - kétségtelen.
A legkülönösebb, hogy egyáltalán van. És alig ismerik. Pedig jó film.
Halász Mihály operatőr és Vukán György zeneszerző, továbbá remek színészek segítették a rendező, Fazekas munkáját. (A cikkhez mellékelt fotó szerintem nem őt ábrázolja, legalábbis nem a Defekt forgatásakor.)
2007. június 25. hétfő, 17:57#3| warbaby78
A film mindent hoz, amit a műfajnak tudnia kell. Külön izgalmas az új-hullámos vario használat, meg a vágástechnika. Csak aztán jön a vége, amikor átmegy a film szatírába, visszaköszön a szocreál, és idézőjelbe kerül az egész addigi történet. Mintha a rendező megijedt volna a "komolytalan" műfajtól, és inkább visszalépett volna a kor divatos, intellektualizáló gondolkodásához. Szerintem azért fontos film a Defekt, mert világosan látszik belőle, hogy mért nincs nálunk igazi horrorfilm. Azért, mert a magyar mainstream rendezőket, akiknek lehetőségük van nagyobb pénzből filmet csinálni, nem érdekli a zsigeri filmkészítés, a primér hatásokkal operáló borzongató mozi. Továbbra is a komolykodó, intellektualizáló, magyaros stíl dívik, ami még a múlt rendszer egyik utolsó hagyatéka. Amerikában azért csinálnak jó horrort, mert komolyan veszik a műfajt. Nálunk egyelőre ez ciki. Pedig aki borzongatni akar, annak el kell hinnie, hogy a nem evilági, a megmagyarázhatatlan valóságosan létezik a filmben. Ez az alap. Az idézőjel, meg az önreflexió pedig tilos.
2007. június 22. péntek, 17:42#2| boorman
1977
 
Előzmény: balkánendre #1
 

nka emblema 2012