Kilátás a Nagy-Kopaszról

Ezt a kilátótornyot, mely majdnem az Alföld közepéig benyúlik, maga a természet építette. Félezer méteres magasságával a legnagyobb hazai vulkán-sziget. Majdnem szabályos kerek kúpját a Tisza és a Bodrog, valamint a Takta holtágai szinte körbeövezik.

Mindenki elsősorban világhírű borairól ismeri, azt már kevesebben tudják, hogy e nagyszerű kultúra mögött egészen kivételesen gazdag természeti világ található. A 9-10 millió évvel ezelőtt kialakult őshonos növénytakarót a hegy tetején egyszer már kiszorította a szőlő, de hát az elpusztult a 19. század végén a filoxéra-járványban. Az eltelt idők alatt szépen lassan visszaszivárgott az eredeti növénytakaró, a szőlők pedig a hegy alsó részén teremnek.

A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzeten belül a Nagy-Kopasz déli oldala fokozott védelem alatt áll: nem kevesebb, mint 17 hazai orchidea mellett itt él a Kárpát medencében egyedüliként a gerebcsin, más néven a gyapjas őszirózsa, valamint a 20 forintos érméről ismert magyar nőszirom. Állatvilága is igen változatos. Megél itt a vaddisznó, az őz, a szarvas, a borz, a vadmacska, rézsikló és keresztes vipera. A hegy madárvilága kiegészül a Bodrogzug és a holtágak madaraival: kövirigó, gyurgyalag, fekete gólya, kanalasgém és rétisas fészkelnek. Bízvást mondható, hogy ha ezek az értékek sérülnek, vagy eltűnnek, a tokaji szőlők is megsínylik.